Szarvaskői Vár

Az 1241-42. évi tatárjárás a Bükk vidékét is megtépázta. IV. Béla király, akit egyébként Bélapátfalvai kolostornál mentettek meg az őt üldöző mongol seregektől, engedélyt adott számos vár építésére vagy megerősítésére. A környék várai is mind ekkor épültek. A tatárjárás előtt mindössze 17, az 1400-as évekre viszont már 329 vár állt hazánkban.

A várak, különösen a kis haderővel rendelkezők építésére a legalkalmasabb helyek a sziklahegyek, hegyfokok, az úgynevezett sasfészkek voltak. Ilyen sziklavár volt a szarvaskői vár is, mely 1261-95 között épült. Cserépvárral, Dédesvárával és Sirokkal együtt az egri vár előváraként funkcionált. Ezek egymással lovas futári kapcsolatban álltak, sürgős esetben füstjelzést is használtak. Békeidőben 10 katona, háborúk idején akár 20 fő is védte a szarvaskői várat. A váruradalomhoz tartozott a környék számos települése.

A mohácsi csatavesztés után Ferdinánd kezére került Eger és környéke, így Szarvaskő is. Ő Horváth Ferencet nevezte ki várnaggyá, aki mint egy rablóvár kapitánya kegyetlenkedéseivel és harácsolásával tartotta rettegésben a környéket. Még az uradalmához nem tartozó bélapáti apátságot is hatalmába kerítette. A béli falvak lakói a szóbeszéd szerint még a XX. században is haragudtak a szarvaskőiekre emiatt.

A várban börtön is volt, kezdetben csak belső használatra, később súlyos bűnelkövetőket tartottak itt fogva. A vár feletti Akasztó domb neve is arra utal, hogy törvényes kivégzéseket is tartottak itt. A gyönyörű panorámájú domb a geológiai tanösvény 8. állomása.

1552-ben, Eger vár ostromakor a szarvaskői vár a futárok, kémek, követek pihenőhelye, átmeneti szállása volt. Ekkor még sikerült visszaverni a török seregeket. 1596-ban azonban egész Heves megye török kézre került. A török hódoltság alatt a várban lévő kis Szent Miklós kápolna mecsetté alakult át. 1687-ben, közel 100 év után megtörtént a vár visszavétele. A környéken élő számos török végleg letelepedett, felvették a Szarvaskői vezetéknevet, áttértek a keresztény hitre és beleolvadtak a magyarságba.

A vár fokozatosan elvesztette a neki szánt honvédő szerepet, békeidőben inkább a Bükk-hegység É-D-i átjáró útjának ellenőrzése, és az egri püspökség jeles vendégeinek pihenésére, szórakozására szolgált, betöltve a romantikus vadászkastély szerepét.

A vár egyes részein még ma is találhatóak falmaradványok, a D-K-i oldalánál például jól látható az egykori kör alakú nagytorony maradványa is. Ez a geológiai tanösvény váron végigvezető részén megfigyelhető.

A vár kihasználatlansága miatt az évszázadok alatt fokozatosan omlásnak indult. A még használható köveit a falu lakói az iskola, a templom és lakóházaik építésére használták, a faluban sétálva több helyen láthatóak kerítések talapzataiként a vár egykori építőkövei.

Érdekesség, hogy falunk várát szarvaskői várnak nevezzük, ám hazánkban található Veszprém megyében a döbrentei Szarvaskő vára is, mellyel egymást testvérvárakká nyilvánították.

Ennek a gyönyörű természeti környezetű várnak a területén soha sem került sor még egy próbaásatásra sem.

Amennyiben felsétálnak a várhoz, az alatta kihelyezett információs táblán található weboldalon megtekinthető a vár kísérleti 3 dimenziós, forgatható rekonstrukciója is.

Forrás: Tóth István: Szarvaskő (2005)