Szarvaskő a Bükk hegység egyik legszebb fekvésű települése. Az Eger-patak szűk völgyében épült falut vulkáni kőzetekből álló meredek hegyoldalak fogják közre. A szarvaskői vár első említése 1295-ből ismert, majd a 14-16. században gyakran szerepel az oklevelekben. Mindig az egri püspök váruradalmának központja volt. 1596-ban török uralom alá került és csak 1687-ben szabadult fel, majd ismét az egri püspök birtoka lett. 1735-ig lakható volt, ezután elhagyták és romba dőlt. 

Szarvaskő az egri püspökség ősi birtoka volt. Várát először az egri káptalan 1295 évi határjáró oklevele említette, a helység határa ekkor a bátori határral érintkezett. Az 1332-1337 évi pápai tizedjegyzék felsorolásában szerepel plébániája is, sub castri episcopi név alatt, 1438-ban várnagyát is említették, aki egyúttal az egri püspökség tisztje is volt. A vár alatt épült helység a 14-15. században Szarvaskőváralja néven szerepelt. Az 1493-1494 évi egri püspöki számadáskönyvekben a település is a püspökség birtokai között szerepelt, amely egyben vámhely is volt. 1527-ben Szapolyai János király a várat és az alatta fekvő falut Erdődy Simon egri püspöknek adományozta, aki testvérét, Pétert tette meg várnagynak. 1596-ban, Eger eleste és a szerencsétlen kimenetelű mezőkeresztesi csata után Gáll János várnagy az őrséggel megfutamodott, elhagyta a várat, ekkor Szarvaskő a törökök kezébe került. 1596-tól kezdve Szarvaskő a hatvani szandzsákba tartozott. Miután a vár a törökök birtokába került, nemcsak a vár belterülete, de a vár falai alatt elhuzódó házak is török birtokokká váltak. Szarvaskő egész 1687-ig maradt török kézben. 1687-ben, Dória János hadainak közeledtére a törökök belátták az erdő tarthatatlanságát és odahagyva a várat, Egerbe vonultak. Eger visszavétele után a vár ismét az egri püspökök birtokába került. Ide vonult vissza 1710-ben Telekessy István egri püspök, aki II. Rákóczi Ferenc alatt oly nevezetes szerepet játszott; miután püspöki méltóságától megfosztották, itt készítette védőiratát, melynek eredményeképen, a pápa közbenjárására, visszakapta főpapi székét. Ettől kezdve a helység 1848-ig az egri püspökség, majd érsekség földesúri hatósága alá tartozott. 1910-ben Szarvaskőnek 472 lakosa volt, melyből 471 magyar volt. Ebből 466 római katolikus volt. A 20. század elején Heves vármegye Egri járásához tartozott.

Szarvaskő vára, nem az alatta elterülő településről kapta a nevét, hanem éppen fordítva. Kezdetben a mai Várhegynek volt a neve „Szarvas-szikla” vagy Szarvaskő. A 14. század elejétől, majd 1494-től az alá települt falu neve volt Szarvaskő-alja, végül ez a név 1773-tól Szarvaskőre rövidült. 1985 és 2002 között ideiglenesen Egerhez tartozott, emiatt Eger-Szarvaskő volt a hivatalos elnevezése, de 2003-ban végül a falu végleg függetlenedett a megyeszékhelytől.

Forrás: www.palocut.hu