5. A vasút
A vasút
Az 1900-as évek elején megalakult Bélapátfalvai Cementgyárban készült cement, a szén, a Bükkben kitermelt nagy mennyiségű fa és a gabonatermés szállítását a Szarvaskőn keresztül haladó egyetlen hegyi országúton már nem lehetett lebonyolítani, a Pyrker-szorost a kereskedelem „kinőtte”. Ezért az országúttal csaknem párhuzamosan Eger és Putnok között egy közel 70 km hosszú vasútvonal kiépítése kezdődött. A vonalon összesen 3 alagút épült, közülük kettő Szarvaskő közelében.
A szarvaskői szurdok sziklái az óceán fenekén kialakult lávafolyásként születtek, a víz alatt megszilárdult párnaláva nyomai a szurdok nagy részén máig felfedezhetők. Legjobban a vár alatt található képződmények figyelhetőek meg, mely a geológiai tanösvény X. állomása. Évmilliókkal később a felszínre került a kemény bazalt. Az egykori vulkán átszelése különösen nehéz munkát adott a vasút építőknek, akik robbantások sorozatával végül sikeresen végigvezették a nyomvonalat a sziklákon. Az ellenálló kőzet miatt hazánk nagyvasútjaira egyedülálló módon ezek belsejében nem is volt szükség falazatra, a vonatok máig a két mesterséges lávabarlangban zakatolnak. (gulyasattila.hu)
Az első vonat hivatalosan a megnyitáskor 1908.szeptember 12-én haladt át Szarvaskő állomásán. 1938-ban az állomás rakodójának alsó végén egy kőrakóhely létesült, a Major-hegyi Kőbánya termelésének szállítása miatt. 1948-ban egy farakadodó is felépítésre került az állomáson, mely 1960-ban kiegészült egy kis fafeldolgozó üzemmel. Ezek végül 1974-ben szűntek meg a fakitermelés modernizálása és a környező bányák kimerülése miatt.
A II. világháború legzavarosabb napjaiban a Román Államvasutak 50-275 számú gőzmozdonya hetekre az alagút foglyává vált, miután a visszavonuló német csapatok máig tisztázatlan körülmények között egyszerre robbantották fel előtte és mögötte az alagút bejáratait. (turistamagazin.hu)
A Szarvaskő-Putnok vasútvonal fokozatosan elvesztette jelentőségét, a rendszerváltás után bezárt cementgyár végleg megpecsételte a sorsát. 1994 óta Egerből Szarvaskőn át Szilvásváradig közlekedik napi néhány alkalommal a „kis piros” az ország egyik legszebb és legromantikusabb vonalán, közel egy órás erdei kisvasútként.
Forrás: Tóth István: Szarvaskő (2005), gulyasattila.hu, turistamagazin.hu
